Az aszály és a jégelhárító rendszer közötti esetleges összefüggés:
Először Rögzítem a tényeket:
A Dunántúlon minden évben több csapadék hullik, mint az ország többi területén.
Az idei év eddig aszályosabb az eddigieknél. Az éves átlagos csapadék mennyisége 600 mm körül van Magyarországon, az idén eddig a Dunántúlon 300 mm körül esett, a Tiszántúlon kevesebb, mint fele (100-150). A Duna- Tisza közén kb. 200 mm.
Ha az elmúlt sok-sok éves átlagokat nézzük a csapadék mennyiség tekintetében az ország nyugat- kelet közötti különbségek az idén jelentősen nőttek!
Bárki utána járhat pl.: https://www.metnet.hu/terkepek?map=prec_y&date=2022
Vagyis ahogy haladunk keletre a csapadék mennyiségek az eddigieknél nagyobb mennyiségben csökkennek.
Ezen tény ismeretében vizsgáljuk meg, hogy az Agrárgazdasági Kamara által nemrég kiépített jégkár enyhítő rendszernek lehet-e valami köze ehhez?
Ez a rendszer ezüst- jodidot juttat a felhőkbe így akadályozza meg, hogy nagyobb jég kialakuljon benne. Az ezüst-jodidot használják eső „csinálásra” is olvashattuk például, hogy Kína úgy akadályozta, meg, hogy az Olimpiát megzavarja az eső, hogy ezüst-jodidot juttatott a felhőkbe és azok csapadéktartalma kicsapódott, mire az Olimpiai helyszínekre ért volna. És egyéb rendezvényeknél is használják ezt a módszert. https://hvg.hu/tudomany/20211206_kina_eso_felhovetes_legszennyezes_felho_kommunista_part
Ugyanakkor valószínű, hogy egy adott területen esőt „csinálni” rendkívül drága ezzel a módszerrel.
Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon az uralkodó szél és csapadékmozgás Nyugatról Kelet felé halad, egyértelmű, hogy - mire a felhők áthaladnak a Kamara közel ezer darab ezüst jodidot beléjük küldő talaj generátorán - valamilyen mértékben gyorsul a csapadék kiürülése a felhőkből.
Az érv ez ellen, hogy régóta használják ezt a módszert és nem volt sehol aszályt előidéző hatása. Igen, de azt is hallhatjuk, hogy ez az első országos nagyságú rendszer. Biztos más a hatás, ha néhány tíz kilométeren keresztül kapnak a felhők ezüst-jodidot és más, ha sok száz kilométeren keresztül, ez egy nagy kísérlet, mert ilyen még nem volt!
Nem tudom mennyi ezüst- jodid mennyi esőt csap ki a felhőből! Lehet, hogy Magyarországon ez hatás jelentéktelen, lehet azonban, hogy ez a nagy rendszer, már befolyásolja a csapadék területi eloszlását. Egy év lehet véletlen is, azonban ha évről-évre megismétlődik ez az eddigi statisztikáktól eltérő jelenség, akkor az már bizonyosság lesz! Az aszály kár a jég kár sokszorosa száz és száz milliárdokban mérhető! Ki fogja megtéríteni a kárt a gazdáknak, ha kiderül, hogy mégis emberi beavatkozás következménye? Félreértés ne essék, én nem állítom, hogy így van, de szerintem nem zárható ki ez a lehetőség sem!
